2011. január 28., péntek

Roszz pénz nem vész el!

Jó rég nem írtam. De ez nem azt jelenti, hogy nem csináltunk semmit!
Először a gép romlott el, aztán a gyerekek lettek nagyon betegek (már jól vannak), aztán én havazódtam el.
Itt van néhány bizonyíték arra, hogy nem henyéltünk! Igaz, a varrógépet nem vettem elő karácsony óta... De!!!

Készítettem az iskolában a gyerekekkel - és akkor már itthon is - árnyképeket az ablakra, farsangi hangulatban.



Boró, teljesen egyedül készítette ezt a sárkányt. Kért színes papírt, ollót ragasztót, és nekiállt. Én nem is értettem, mire készül. Megrajzolta, kivágta. Én, ha ilyesmit csinálok, ezerszer összemérem, centizgetek, ő meg teljesen saccra megrajzolgatta külön-külön a részeket. Nem magyarázta el az elején, hogy egy amolyan papírsárkány alapon nyugvó tűzokádót tervez, így én végig izgulhattam a folyamatot, végig az járt az eszemben, hogy ebből bizony nem lesz semmi, és az nagy elkeseredést fog okozni. Erre tessék. Ő kitalálta, fejben megtervezte és megvalósította. Az a kétszínű tűz... el vagyok képedve!


Ez pedig a sapkám. Mindig fázott a fülem, el sem tudjátok képzelni, hogy mennyire, mikor legalább egy órát szobroztam délutánonként az iskola udvarán. Kerestem én megfelelő, hordható füles sapkát, de nem találtam. Fogtam hát magam, és meghorgoltam. A férjem szerint ugyan olyan vagyok benne, mint egy vadászrepülő-pilóta, de legalább NEM FÁZIK A FÜLEM!


Kaptam díjat is, remélhetőleg hétvégén eljutok ahhoz is, ez most csak egy gyors "élek még" bejegyzés volt!!!!

2 megjegyzés:

  1. Fantasztikus ez a sárkányos-tűzokádós ragasztás! Nagyon ügyes Boró, bár ezt tudtuk :)
    És jó, hogy előkerültél.
    Én is díjaztalak volna, de látom, ketten is :D

    VálaszTörlés