2011. március 24., csütörtök

Kiszehajtás, kiszebáb

Ma délután Kiszéztünk a gyerekekkel az iskolaudvaron. Minden osztály készített egy saját Kiszebábot, és egy hatalmas máglyán elégettük őket.
A kisze eredetileg savanyú gyümölcs, vagy kása neve, de mindent jelképez, amit a télben már nagyon meguntak az emberek. Régebben a falu lányai közösen építettek egy bábot szalmából, és vagy rissz-rossz ruhákba öltöztették, ez esetben ruhástul vetették vízbe vagy tűzbe, vagy az abban az évben férjhez ment asszonyok menyecskeruháit adták rá, ekkor természetesen a folyóparton levetkőztették. Ezzel jelképesen megszabadultak a rossz dolgoktól.


Mi is készítettünk egy ilyen bábot, itt megmutatom nektek is, hogy hogyan.
Kell hozzá némi maradék anyag, egy kereszt alakú fa (a mi vázunk kb 30 centis), és tömőanyag, ez esetben galacsinná gyűrt papírtörölköző. Én a fehér részeket rossz trikóból csináltam, könnyebb volt alakítani, mert nyúlik.

Először a karjára tettük rá az anyagot. A közepén van egy pici lyuk, ráhúztam a "nyakára", majd elöl-hátul felpödörtem.
Ez után jött a papírral kitömött fej.

Alsószoknyát is adtunk rá, de ez elhagyható. Kicsit töltöttebb lesz így, nem olyan lapos a szoknyája.
Aztán már csak fel kell öltöztetni. A szoknyája félbehajtott anyag, a hajtásba madzagot tettem, úgy kötöttem rá.

Beletettünk mindannyian valamit, amitől szeretnénk megszabadulni. Rossz emlékeket, rossz szokásokat, nehézségeket. Ennek ellenére a gyerekek kis híján sírtak, mikor elégettük a mi kis Kiszénket, hiába a rossz emlékek. A férjem szerint jövőre csináljam csúnyábbra :)
Itthonra is csináltunk egyet, meg szeretném beszélni a lányokkal is ezt a hagyományt hétvégén, az égetést még meggondolom...

2011. március 20., vasárnap

Elfelejtettem, szégyenkezem...

Kaptam egy díjat ... január közepén... nem tettem ki egyből, aztán elfelejtettem. Pedig örültem ám neki, és köszönöm! Ráadásul Réka és Diusdb is rám gondolt.




A szabályok a következők:
- Írj egy bejegyzést, amelyben közzé teszed a Liebster-Blog képet, és másold be ezt az útmutatót.
- Linkeld be annak a személynek a blogját, akitől a díjat kaptad, és hagyj nála egy hozzászólást, hogy elfogadod a díjat, és add meg a bejegyzésed elérhetőségét.
- Ezután gondolkodj el, melyik az a 3-5 blog, amelyiknek tovább szeretnéd adni a díjat, linkeld be őket a bejegyzésedbe, és értesítsd őket egy hozzászólásban a jelölésről.
- Tehetséges kezdő blogolókat részesíts előnyben, ne olyanokat jelölj, akiknek több 100 követője van.

Szerintem ez a díj akkortájt körbejárt, de azért én most továbbadom Kikocsnak és Lilinek!

És még egyszer, megkésve, köszönöm!!!

2011. március 10., csütörtök

Piros, fehér, zöld

Míg ma este filmeztünk, készítettem holnapra, az iskolai ünnepségre egy kis meglepit a gyerekeknek. Zsinór lesz rajta, nyakba lehet akasztani. Lehet, veszek pár méter nemzeti színű szalagot, azzal lesz az igazi.


És egy kis extra: Zselyke legalább annyira örül az új ünneplő cipőmnek, mint én. Fel is avatta, egyet piruettezett benne ma reggel.

2011. március 9., szerda

Tojástartóból

Nem túl anyagigényes, és elég kreatív. A tulipáncsokrot itthon készítettük a lányokkal, a kukacokat egy gyerekbuliban, szintén ovis korosztállyal. (A sárgát én csináltam! :D ) Lehetett volna a szarvát szívószálból, a szemét rezgőszemből készíteni, de ezek nem álltak rendelkezésemre. Szerintem azért a papírszemmel és fogpiszkálószarvval is elég jópofák lettek.



A kukacok ötlete innen származik, mert ezek bizony Tündérország kukacai!!!

2011. március 8., kedd

Március 15.

Így készültünk a gyerekekkel:








A mintákat innen töltöttem le. A Nadrág kútfőből, nem nagy kunszt, pont kijön abból a csíkból, amit a téglalap négyzetesítésekor kidobnánk.

2011. március 6., vasárnap

Cipó

Sütöttem ma egy cipót. Lenmagos, rozsos. Nagyon finom lett, jó ropogós.
Szintén házi készítésű bazsalikomos-olivás aszalt paradicsomot ettünk hozzá, meg ementáli sajtot. Remek volt! Íme, nem csak finom lett, de szép is:

2011. március 4., péntek

Tavaszi origami

A tavaszi zsongás egyik összetevője idén az origami lesz, már érzem. Az egésznek "Az origami varázsa" című könyv az oka, amit a könyvtárból vettünk ki a héten. Azóta hajtogatok. Itthon, az iskolában, reggel, este. Íme, egy kis ízelítő:



2011. március 1., kedd

Megint királylány...

Kaptam egy újabb könyvet a listámról, lassan átmegyek könyvtár-blogba (ami persze nem olyan nagy baj).

Ez is egy nagyon bájos könyv, és a története is imádnivaló. A kislányok - akik egytől egyik maguk is kis királylányok! - születésénél égi királylányok áldást mondanak, akárcsak Csipkerózsikának.
Az áldások pedig: légy szép, tiszta szívű, egészséges, állhatatos, jó, vidám, türelmes, igazmondó és kecses.
"De az áldás csak akkor teljesedik be, ha egész életedben őrzöd a kincsedet. Ehhez segítségül kaptad a Napot, a Holdat, a csillagokat, a madarakat, a fákat, a hegyeket, a mezőt, a szelet, a havat, az esőt és a nádszálakat. A többi rajtad múlik."

És Szegedi Katalin képei közül néhány, nem mind a könyvből, de mind hasonló stílusú. Csodaszép!





Az újabb cél: Bagossy László - A sötétben látó tündér, Takács Mari rajzaival.


Színdarab is készült belőle! Az Örkény István színházban játsszák, szintén várólistás csajprogram!

Persze ez csak a következő a listáról!
A minap bevittem néhányat a hercegnős és tündéres könyvgyűjteményemből a suliba, gondoltam a kislányok majd elnézegetik. Mondanom sem kell, titokban a kisfiúk is álmélkodva lapozgatták, sőt, visszarendelték másnapra is. Aztán a következő párbeszéd zajlott le köztünk:
- Ezeket a könyveket otthonról hoztad?
- Igen!
- Megengedték a kislányaid, hogy elhozd őket?
- Ezek a könyvek igazából az enyémek.
- Jó, a tiétek, de a gyerekeidé, ugye?
- Nem, én gyűjtöm a királylányos és tündéres könyveket.
- TE?
- Én.
- Dehát... te felnőtt vagy. A felnőttek nem olvasnak képeskönyveket.
- Én egy ilyen felnőtt vagyok. Aki szereti a könyvekben a szép képeket.
- Hm... Jó. Én is szeretni fogom, ha nagy leszek!